Atyám, micsoda futás, még sosem láttam ilyet. Csak filmekben.
Vajon az miért hír, ha katonákat támadnak meg egy olyan országban, ahol tulajdonképpen nagyon nem kellene lenniük? A katonák azér vannak - kis túlzással - hogy őket támadják meg, és ne a népet. Nem értem. Volt valami garancia, hogy odamennek, hatalmas mordályokkal meg karabélyokkal de nem fogják bántani őket? Mintha kellene lennie valakiknek, egy katonák feletti katonaságnak, akiknek az a feladata kellene, hogy legyen, hogy megvédje a katonákat...
Kéne havat is lapátolni, mer megin belepett minket. Jaj, na mingyá, összeszedem magam.
Ma este - éjjel - NFL döntő, - avagy Super Bowl- DZoli teljesen megfertőzött engemet is. Még jó, hogy pont egy olyan csapat lesz a döntőben - Colts - akiket láttam játszani. Azt hiszem, megin csak el kéne mélyülnöm a szabályokban. Nagyon érdekes antropológiai értelemben, ahogy az ember próbál egy idegen ország, idegen játékában eligazodni. Vajon mások meg a mi focinkat nézik ilyen sután? Jah, tudom, erről már írtam, de nem tudok megszabadulni a gondolattól. Meg aztán kíváncsi is vagyok, kiről tépik le a ruhát ezúttal a szünetben. Arról pont tegnap olvastam, hogy iszonyat pénzbe kerül egy-egy hirdetés ilyenkor a tévékben, és hogy lesz egy abortuszellenes epizód is, ami ellen nagyon tiltakoznak nőszervezetek, szerintem joggal. Eddig két hirdetést utasítottak vissza: egy volt játékos női alsóneműt akart reklámozni, a másik pedig egy meleg társkereső oldal volt... Najah, éljen a szabadság Amerikában...
Az milyen, hogy Németország csak úgy hivatalosan vesz lopott adatokat, amiket egy ismeretlen bocsát megvételre, két és fél millió eurót kér érte, 100 millió be nem fizetett adó is behajtható lesz általa. 1500 bankszámláról vannak adatai, amelyekre adóbefizetés nélkül utaltak át manit. De akkor is, még is csak lopott...
Ja, igen, ezzel még vizsgaidőszakban szórakoztam egyik éjjel. Egy kép alapján beazonosítottam JD szigetének pontos helyét a Bahamákon google mapsen. Elég nehéz, próbáljátok ki, még az én segítő-térképemmel is (nagyon kicsi sziget).

-->



Rendet teszek éppen a gépemen, úgyhogy várható további össze-visszaságok, amit mindig is akartam, és aztán nem, de most igen, mert megtaláltam. Muszáj kicsit rendet vágnom, hogy jobban tudjak összpontosítani a szakdogámra, mert tiszta káosz van rajta, és így nem bírok koncentrálni.
Most hívott Zsolt, úgy néz, bevesz a kutatásába, hétfőn lesz megbeszélés. Mit mondhatnék: Thank you, My God!
Ki keres engem vasárnap reggel nyolc negyvenkor? Na ne!
Kivel volt ez a sok hó megbeszélve? Elég mán!
Vegyes dolgok, jó és rossz, természetesen utóbbi ismét a társadalmi életemet súlytja, dehát, ez már csak így megy. Legfőképp olyasmire gondolok, hogy a vizsgaidőszak vége óta "természetesen" szinte senki, mondhatni szokás szerint, sem törte rám az ajtót, még csak virtuále sem, 'jaaaj, legyünk megin barátok, jajajaj', na persze, még jó hogy már nem dőlök be nektek, hülye picsák, felőlem aztán nyugodtan kihasználhattok, szánalmas szarok vagytok mind. Csak röhögök már rajtatok, és az vigasztal, hogy kardal vész ki kardal él, hogy ti is így végzitek majd valaki más által, szeretetre képtelen, szociopata állatok. No ennyit erről.
Reggel 10-kor majdnem sikerült beérnem PPK-ra jegybeírásra, mert vissza kellett fordulnom Adorján indexéért, de szerencsére még ott volt a tanárbácsi, szövetkeztem k.r.-rel, hogy írassa be a jegyem, ő ment fel, ez most kicsit dilisnek hangzik, de bizonyos okok álltak mögötte, most nem részletezendő (bocsánat, tudom, én is utálok ilyet olvasni, de inkább nem írnám most le, mivvvan). Aztán jót dumáltunk alagsori kávézóban, megszövögettük a terveket, csak aztán tényleg minden sínen legyen utolsó félévünkben. Majd tovább robogtam TáTK-ra, mert Adorján közben megírt vagy nyolc beadandót, és eme nagyívű teljesítményét most az utolsó két napban kezdték el honorálni a tanárok jegyekkel, aki ismeri a "rendszert", tudja, kb. mennyire reménytelen a vége utáni végén beíratni jegyeket... De hát innen szép nyerni, meg még nekem is van elintézetlen tenni valóm. Aztán telefonálgattam, mert mint kiderült van vagy négy kari könyvtári könyv is kikölcsönözve nála, így bizonyos nagynéniket és egyéb zavarosan kapcsolódó rokonságot kellett levadásznom az ügy érdekében. Sajnos az első kezelés nem használt nála, hm, megpróbálják most még egyszer, erről, most hm, nem akarok többet írni...
Fokasz tanár úrral is eldumáltunk, megyek hozzá kutatni tavasszal, mondta, hogy most csinál ilyesmit először, és majd kitaláljuk, megírjuk és jól publikáljuk. Mondám, az jó lesz, ámen. Kezdek kicsit mániákus lenni a témától, érzem én, de valahogy ezek az S-görbe (szerű) dolgok jobban állnak nekem, mint más...
A kolikutatás is folytatódik, nyolcadikától, és megtudtam titkos-mókus belső informátoromtól, hogy más viselkedésfüggőséggel kapcsolatos kutatás is elkezdődik nemsoká, úgyhogy gyorsan írtam is, hogy én akkor és hogy oké, megyek, jövök, röpülök, száguldok.
Szagdogámat is felmelegítettem, így a vizsgák után, csak a konzulensem elment síelni - nem mellékesen azzal az egyetemi előadónővel, akinek le kellett volna adnom Adorján indexét, így ez most kicsit szívás - mármint újabb belső információim szerint, legalább is ez a helyzet. Ah, azér kicsit kezdek már olyan lenni mint Nagy Sándor, ezzel az informátorhálózat építéssel, de hát muszáj, mert csak így lehet haladni egyről kettőre.
Szóval ezektől elég jó kedvem lett, aj, aj, még be kell vallanom, hogy Möbetűvel is, izé, néha írogatunk egymásnak leveleket... mer hogy ő nagyon rosszkedvű, meg szomorú, meg öö... jó, kérlek, vágjatok pofán... (Jó, most mi van? ő legalább írogat, érdekli mi van velem, vagy legalább úgy csinál, mintha...)
Most valahogy a családommal is tökjól kijövünk, meg sokkal nyitottabb vagyok, úgy érzem, feléjük, ma is voltunk színházban, a Kellékest néztük meg. Ez egy olyan darab, (amiktől amúgy eléggé fázom, mert gyanús, hogy be akarják vonni a közönséget, az ilyesmit pedig nem bírom, de nagyon nem), ami arról szól, hogy megjövünk mi, de máma nincs is előadás, csak a kellékes van még az épületben, ő szórakoztatja el a népet... no nem mesélem tovább, én nagyon de nagyon jókat kacagtam, nagyon szuper volt.

Holnap megnézzük a befagyott Balatont, Adorján esetéből tanulva, ha beszakadna alattam a jég: a könyvári könyvek a polcom legalján sorjáznak, vigyétek vissza őket, köszönöm.
Najah, osztán máma mindenki szolidan meglépett. Szal egyedül megyen a moziba kérem, be.
Az Alkotmánybíróság eltörölte a vagyonadót.
No, ezt megúsztuk.
Ma olyan szomi napom van, pedig nincs okom rá. Csak valahogy hülyeségeket álmodtam. Már megin. Na, tod, az a fajta, amikor még délután se tudsz szabadulni tőle. Elmegyek Fszekelni, hátha...
Amikor már a HVG címlapján is olyan hírt lehet olvasni, hogy 'szakít a hollywoodi álompár', nos, akkor azért elgondolkodik az ember, merre is tart a mai sajtó...

Tegnap elvittük Nagyit is színházba, most mutatták be decemberben a Pesti-ben az Egy, kettő, három és az Ibolya egyfelvonásosokat, most Kern játszott benne, de ő is nagyon príma ezekre a szerepekre. Sőt. Nekem még jobban tetszett mint a Gálvölgyivel. Ez van. Kovács Patrícia meg kezd feltörni, kibontakozik mint pille, mint bebábozódott hernyócska, mint szőrét ledobó madárpók. Pénteken meg elbúcsúztattuk kis délutáni pletyizéssel a vizsgaidőszakot Alaptáborilag. Minden jó ha/és vége jó. Jövő hétre nézvést nagy tervek vannak kibontakozóban, úgymint közösségi ellátogatás moziba Parnasszust illetően, péntek, megint Pesti, Kellékes című darab, szombat korcsolyázás a befagyott Balatonon, valamint nagy halom jegy beírás, jókedv, móka és kacagás, no és persze nem rögeszmézés bizonyos tagokon. Épp most színházszervezek a Mindent anyámról darabra népeket, bár egy kicsit bizarr gondolatnak tartom Almodóvar filmjét fára vinni, de hátha sikerül.
Jaj, és úúúgy szeretném, ha valaki megnézné velem a Sam-et is, úgy kb, századszor, most hogy új helyszínt kapott...

Úgy látom, az MDF tervén felbátorodva, végre jobb belátásra kezd térni az LMP minipártunk is, és ő is felkért egy szociológust, hogy rázza gatyába végre ezt a szánalmas fejetlenséget és bénázást, amit eddig műveltek.
Biza, mire nem jók a szociológusok, kérem...
(Igen, Karácsony Gergely nem politológus szakon végzett, mint sokan gondolják...)
Sőt. Azt néztem, milyen jó filmeket mutatnak, mutattak be a héten, döbbenet, máskor egész évben nincs ennyi jó.
Amerika egyik államában pedig legalizálni akarják a kannabisz termesztést. Hát ezt is megértük.
Most tudatosult bennem, hogy mától három napig alig kicsivel több mint 500 km-re van tőlünk Johnny Depp, jobb ha tőlem tudjátok...
És mától látható a moziban legújabb filmjét is.

No, nem mintha lenne kivel megnéznem. Meg mikor.
Viszont nagyon érdekes, női megérzésem volt, mikor tegnap ültünk a kricsmiben DZolival, és ezen elmélkedtem, hogy mostanság kéne ezt, és másnap lőn. Aakrtam keríteni gondolatban egy nőgyűlölő csajt DZolinak, de aztán eszembe jutott, hogy most mindegyik jár valakivel (Hö?).
Jelzem tegnap nagyüzemi mód volt a Fszekben. Taliztam Háziírónkkal is, aki épp forgatókönyvírásból tervez meggazdagodni, nagy tehetség. És Katyesz is lebukott, ottan találtam ülve, olvasva, nolássák.

Egy.
Január 7-én kiosztották a 36. People Coice Awards díjait, kedvenc színész kategóriában Johnny Depp lett a befutó, az évtized színészeként (Favorite Movie Actor Of The Decade).

Kettő.
Nem tudom, emlékszünk még Solt Ágnes kutatóra, aki halálba alázott minket, miszerint nem tudunk mélyinterjút észíteni. Nos, a Népszabadság és az összes témában jártas szociológus szerint Solt se tud, lásd a cikket. Made my day! Mit mondhatnék, egy boldog ember áll előttetek. Kedvencem:
"A kutatás hamis megállapításokkal teli, egyik alapvető hibája a módszertan. Solt Ágnes nem ismeri a cigány közösségeket, véletlenszerűen felkeres 16 telepet, és ott úgymond „mélyinterjúzásba” fog – a kvalitatív kutatási módszerek ismerete nélkül."
Három.
Ma az egyik első Woody Allen filmet tekinthetjük meg a TV2 jóvoltából (23:35). A Casino Royale még egyáltalán nem Woody-s, de azért aranyos.

RSS